Üzembentartóknak, akik biztosítási hiány vagy díjnemfizetés kockázatát becsülik.
Kapcsolódó kalkulátorok
Biztosítási kötelezettségek és a fedezetlenségi díj kockázatai
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) alapelve
Magyarországon minden olyan járműre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (KGFB) kötni, amely részt vesz a közúti forgalomban. Ennek célja, hogy ha Ön okoz balesetet, a vétlen fél anyagi és személyi sérülésből adódó kárát az Ön biztosítója megtérítse. Biztosítás nélkül a károkozó saját vagyonával felel a sokszor többmilliós károkért.
A KGFB szerződés megkötése és a díj folyamatos fizetése a járműnyilvántartásba bejegyzett üzembentartó (üzembentartó hiányában a tulajdonos) törvényi kötelezettsége.
Mi az a fedezetlenségi díj és miért büntet a MABISZ?
Ha egy járműnek akár egyetlen olyan napja is van, amikor nem rendelkezik érvényes kötelező biztosítással, az adott napokra fedezetlenségi díjat kell fizetni. A fedezetlenségi díj nem egy önkéntes biztosítási díj, hanem a törvény által előírt büntető jellegű díjtétel, amelyet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szed be.
A fedezetlenségi díj napi mértéke a normál biztosítási díj többszöröse is lehet, és a jármű teljesítménye (kW) vagy kategóriája szerint növekszik. Ezt a díjat a biztosítóknak törvényi kötelezettségük kiszámlázni és behajtani, amikor Ön új biztosítást köt.
A Bonus-Malus rendszer és a díjmentesség megőrzése
A biztosítók a balesetmentes vezetést Bonus-Malus (BM) fokozatokkal jutalmazzák. A rendszer a kezdő B00 fokozattól a legkedvezőbb B10-ig terjed, míg a károkozások a malus (M01-M04) irányba rontják a besorolást. Egyetlen károkozás is több évnyi gyűjtött bónuszt tehet tönkre.
A megszerzett bonus fokozat megőrizhető, ha a jármű eladását követő két éven belül új autóra köt biztosítást, feltéve, hogy a BM besorolást igazolhatóan átviszi az új szerződésre.
Gyakori hibák és tévhitek a kötelező biztosítással kapcsolatban
Késlekedni a biztosítás megkötésével adásvétel után
Sokan úgy gondolják, hogy a vásárlást követő 15 napos átírási határidő a kötelező biztosítás megkötésére is vonatkozik. Ez óriási tévedés! A KGFB-t a tulajdonjog átszállásának napján (az adásvételi szerződés aláírásának napján) azonnal meg kell kötni. Ha akár csak 3 napot is késik, a MABISZ azonnal felszámolja a fedezetlenségi díjat a köztes napokra.
Díjnemfizetés miatti megszűnés figyelmen kívül hagyása
Ha a biztosítási díjat nem fizeti be határidőre, a biztosító a türelmi idő lejárta után (60 nap) köteles a szerződést díjnemfizetés miatt megszüntetni. Ilyenkor a fedezetlen időszakra a MABISZ felé kell megfizetni a napi fedezetlenségi díjat, és az új szerződést a törvény értelmében kizárólag ugyanannál a biztosítónál lehet megkötni a hátralévő biztosítási időszakra.
Félreértések az üzembentartó és tulajdonos szerepében
Ha a forgalmiban szerepel külön üzembentartó, a biztosítást kötelezően az üzembentartó nevére kell megkötni. Ha a tulajdonos köti meg a saját nevére egy olyan autóra, amelynek más az üzembentartója, a szerződés jogilag érvénytelen lehet, és a jármű fedezetlennek minősül.
Gyakran ismételt kérdések
Mikor indul a fedezetlenségi díj felszámítása új autó vásárlásakor?
A fedezetlenségi díj felszámítása a tulajdonjog megszerzésének napján (az adásvételi szerződés keltének napján) azonnal elindul. Ha ezen a napon nem köt érvényes KGFB-t az új autóra, az első fedezetlen naptól kezdve napi díjat kell fizetnie a MABISZ részére.
Mit kell tenni, ha díjnemfizetéssel megszűnt a biztosításom?
Díjnemfizetés miatti megszűnés esetén azonnal kapcsolatba kell lépni a korábbi biztosítóval, mert a törvény előírása szerint az új szerződést az adott biztosítási időszakra csak náluk lehet újra megkötni. A megszűnés és az újrakötés közötti időszakra a MABISZ napi fedezetlenségi díjat számláz ki.
Átvihető-e a Bonus-Malus besorolás másik autóra?
Igen, a bonus-malus besorolás átvihető egy másik járműre, ha a korábbi jármű érdekmúlással (eladás, bontás, ellopás) kikerült az üzembentartó birtokából. Az átvitelre az érdekmúlás napjától számítva 2 év áll rendelkezésre, és csak azonos járműkategóriák között érvényesíthető.
Ki köteles ellenőrizni a kötelező biztosítás meglétét?
A biztosítás meglétét a rendőrség ellenőrzi közúti igazoltatás során, a kormányhivatalok okmányirodái az okmányok kiadásakor (pl. átírás), valamint a MABISZ a központi járműnyilvántartás napi ellenőrzése során. Érvényes biztosítás hiányában a járművet kivonhatják a forgalomból.